OpelBook.ru
Gépkocsik AvtoVAZ Gépkocsik Mitsubishi Gépkocsik BMW Gépkocsik Mercedes Gépkocsik Nissan Gépkocsik Toyota Gépkocsik Chevrolet
Magyar Русский
English
Български
Беларускі
Український
Српски
Hrvatski
Română
Polski
Slovenský
 |  Az oldal térképe  |  Kapcsolatok  |    

 
 
 
 
 
 
 
 
 
Főoldal Astra Corsa Insignia Kadett Omega Vectra Zafira Egyéb Cikkek
Vectra A (1988-1995, benzin) Vectra A (1988-1995) Vectra B (1995-2002, benzin) Vectra B (1995-2002) Vectra C (2002-2008)
  • Főoldal
  • Vectra
  • Vectra C
  • Motor és rendszerek
  • Motor elektromosság
  • Oszcilloszkóp használata a motorvezérlő rendszer működési jeleinek figyelésére

Oszcilloszkóp használata a motorvezérlő rendszer működési jeleinek figyelésére (Opel Vectra C)

            0

Tartalomjegyzék: Általános információk ⬇ Periodikus jelek paraméterei ⬇ Feszültség ⬇ Frekvencia ⬇ A motorvezérlő rendszer…⬇ Üzemanyag befecskendezők ⬇ Induktív érzékelők ⬇ Alapjárati fordulatszám-szabályozó…⬇ Lambda szonda (oxigénérzékelő) ⬇ Kopogásérzékelő (KS) ⬇ Gyújtásjel az erősítő kimenetén ⬇ A gyújtótekercs elsődleges…⬇
Megjegyzés: Az alábbi csavargok csak leíró célokat szolgálnak, és nem vonatkoznak egyetlen járműmárkára vagy -modellre sem.


Általános információk



1. A digitális multiméterek kiválóan alkalmasak statikus állapotban lévő elektromos áramkörök tesztelésére, valamint a figyelt paraméterek lassú változásainak rögzítésére. Járó motoron végzett dinamikus tesztek elvégzésekor, valamint a szórványos meghibásodások okainak azonosításakor az oszcilloszkóp feltétlenül nélkülözhetetlen eszközzé válik.

2. Egyes oszcilloszkópok lehetővé teszik az oszcillogramok elmentését egy beépített memóriamodulba az eredmények későbbi kinyomtatásával vagy a személyi számítógép meghajtójára történő átvitelével, álló körülmények között.

3. Az oszcilloszkóp lehetővé teszi periodikus jelek megfigyelését és feszültség, frekvencia, szélesség mérését (időtartama) téglalap alakú impulzusok, valamint lassan változó feszültségszintek. Az oszcilloszkóp a következő eljárások végrehajtására használható:
  • a) Instabil meghibásodások észlelése;
  • b) Az elvégzett javítások eredményének ellenőrzése;
  • c) A katalizátorral felszerelt motorvezérlő rendszer lambda szondája aktivitásának figyelése;
  • d) A lambda szonda által generált jelek elemzése, amelyek paramétereinek eltérései a normától a vezérlőrendszer egészének hibás működésére utalnak. Másrészt az érzékelő által kibocsátott impulzusok megfelelő alakja megbízható garanciaként szolgálhat a vezérlőrendszer megsértésének hiányára.

4. A modern oszcilloszkópok megbízhatósága és könnyű kezelhetősége nem igényel speciális ismereteket vagy tapasztalatokat a kezelőtől. A kapott információk értelmezése könnyen elvégezhető az ellenőrzés során felvett oszcillogramok egyszerű vizuális összehasonlításával az alábbiakban megadott időfüggőségekkel, amelyek jellemzőek az autóvezérlő rendszerek különböző érzékelőire és működtetőire.



Periodikus jelek paraméterei



4.5 Tetszőleges periodikus jel jellemzői

4.5 Tetszőleges periodikus jel jellemzői


5. Minden oszcilloszkóp által rögzített jel leírható a következő alapvető paraméterekkel: (lásd adj. ábra).
  • a) Amplitúdó: A perióduson belüli jel maximális és minimális feszültsége (V) közötti különbség;
  • b) Időszak: A jelciklus időtartama (ms);
  • c) Frekvencia: a ciklusok száma másodpercenként (Hz);
  • d) Szélesség: A téglalap alakú impulzus időtartama (ms, μs);
  • e) Munkaciklus: Az ismétlési periódus és a szélesség aránya (az idegen terminológiában a munkaciklus inverzét használják, ún. munkaciklus, %-ban kifejezve);

6. A hibás készülék jellemzői jellemzően nagymértékben eltérnek a referencia készülékektől, ami lehetővé teszi a tapasztalt kezelő számára, hogy a megfelelő oszcillogram elemzésével könnyen és gyorsan azonosítsa a meghibásodott alkatrészt.

7. DC jelek – csak a jelfeszültség elemzése történik (lásd adj. illusztrációk).

4.7a motor hűtőfolyadék hőmérséklet érzékelő (ECT)

4.7a motor hűtőfolyadék hőmérséklet érzékelő (ECT)




4.7b Beszívott levegő hőmérséklet (IAT) érzékelő

4.7b Beszívott levegő hőmérséklet (IAT) érzékelő


4,7 másodperces fojtószelep-helyzet érzékelő (TPS)

4,7 másodperces fojtószelep-helyzet érzékelő (TPS)


4.7d Fűtött lambda szonda

4.7d Fűtött lambda szonda


4.7e Volumetrikus légáramlás (VAF) mérő

4.7e Volumetrikus légáramlás (VAF) mérő




4,7f légtömeg-mérő (MAF)

4,7f légtömeg-mérő (MAF)


8. Az AC jelek amplitúdója, frekvenciája és hullámalakja elemzésre kerül (lásd adj. ábra).

4,8a kopogásérzékelő (KS)

4,8a kopogásérzékelő (KS)


4.8b Induktív motorfordulatszám érzékelő

4.8b Induktív motorfordulatszám érzékelő


9. Frekvenciamodulált jelek – elemzik a periodikus impulzusok amplitúdóját, frekvenciáját, jel alakját és szélességét (lásd adj. illusztrációk).



4.9a Induktív főtengely helyzetérzékelő (CPS)

4.9a Induktív főtengely helyzetérzékelő (CPS)


4.9b Induktív vezérműtengely helyzetérzékelő (CMP)

4.9b Induktív vezérműtengely helyzetérzékelő (CMP)


4.9d Hall-effektus sebesség- és tengelyhelyzet-érzékelők

4.9d Hall-effektus sebesség- és tengelyhelyzet-érzékelők


4.9f Digitális érzékelők a légtömeg (MAF) és a szívócső abszolút nyomásának hőméréséhez (MAP)

4.9f Digitális érzékelők a légtömeg (MAF) és a szívócső abszolút nyomásának hőméréséhez (MAP)




f) Jel alakja: Négyszögletes impulzussorozat, tüske, szinuszhullám, fűrészfog impulzus stb.

4.9s induktív járműsebesség-érzékelő (VSS)

4.9s induktív járműsebesség-érzékelő (VSS)


4.9e Optikai sebesség- és tengelyhelyzet-érzékelők

4.9e Optikai sebesség- és tengelyhelyzet-érzékelők


10. Impulzusszélesség-modulált (PWM) jelek – a periodikus impulzusok amplitúdója, frekvenciája, jelalakja és munkaciklusa elemzik (lásd adj. illusztrációk).

4.10a Üzemanyag-befecskendezők

4.10a Üzemanyag-befecskendezők




4.10b alapjárati sebességszabályozó (IAC) eszközök

4.10b alapjárati sebességszabályozó (IAC) eszközök


4.10s A gyújtótekercs elsődleges tekercselése

4.10s A gyújtótekercs elsődleges tekercselése


4,10d párolgási emissziós tartály öblítő mágnesszelep (EVAP)

4,10d párolgási emissziós tartály öblítő mágnesszelep (EVAP)


4.10e Kipufogógáz-visszavezető (EGR) szelepek

4.10e Kipufogógáz-visszavezető (EGR) szelepek




11. Az oszcilloszkóp által keltett jel alakja sok különböző tényezőtől függ, és jelentősen változhat.

12. A fentiekre tekintettel, a feltételezett alkatrész cseréjének megkezdése előtt, amennyiben az eltávolított diagnosztikai jel alakja és a referenciaoszcillogram között eltérés mutatkozik, a kapott eredményt gondosan elemezni kell(lásd adj. illusztrációk).

4.12a Digitális jel

4.12a Digitális jel


4.12b Analóg jel

4.12b Analóg jel


Feszültség



13. A referenciajel nulla szintje nem tekinthető abszolút referenciaértéknek, a valós jel "nulla" értéke a vizsgált áramkör konkrét paramétereitől függően eltolható a referenciaértékhez képest ([1] -; lásd a 4.12a) ábrát egy bizonyos elfogadható tartományon belül.

14. A jel teljes amplitúdója a vizsgált áramkör tápfeszültségétől függ, és bizonyos határok között változhat a referenciaértékhez képest ([3] - lásd a 4.12a és [2] ábrákat - lásd a 4.12b ábrát).

15. Egyenáramú áramkörökben a jelfeszültség határértékei megfelelnek a tápfeszültségnek. Példa erre az alapjárati fordulatszám-szabályozó (IAC) áramkör, amelynek jelfeszültsége semmilyen módon nem változik a motor fordulatszámának változásával.

16. A váltakozó áramú áramkörökben a jel amplitúdója már egyértelműen a jelforrás frekvenciájától függ, így a forgattyústengely helyzetérzékelő (CSP) által generált jel amplitúdója a motor fordulatszámának növekedésével nő.

17. A fentiekre tekintettel, ha az oszcilloszkóppal rögzített jel amplitúdója túl alacsony vagy magas (a felső szintek kivágásáig), elegendő egyszerűen átkapcsolni a készülék működési tartományát a megfelelő mérési skálára lépve.

18. Elektromágneses vezérlésű áramkörök berendezéseinek ellenőrzésekor (például az IAC rendszer) a tápfeszültség leválasztásakor feszültséglökések figyelhetők meg ([4] - lásd a 4.12a ábrát), amelyek a mérési eredmények elemzésekor nyugodtan figyelmen kívül hagyhatók.

19. Akkor sem kell aggódnia, ha az ilyen oszcillogram-deformációk a téglalap alakú impulzusok elülső élének alsó részének ellaposodásaként jelennek meg ([5] - lásd a 4.12a. ábrát), kivéve, ha természetesen maga az oszcillogram ellaposodása. elöl nem a vizsgált alkatrész meghibásodásának a jele.

Frekvencia



20. A jelimpulzusok ismétlési frekvenciája a jelforrás működési frekvenciájától függ.

21. A rögzített jel alakja szerkeszthető és elemzésre alkalmas formába hozható az oszcilloszkóp képi időalap skálájának átkapcsolásával.

22. Váltakozó áramú áramkör jeleinek megfigyelésekor az oszcilloszkóp időalapja a jelforrás frekvenciájától függ ([3] - lásd a 4.12b ábrát), amelyet a motor fordulatszáma határoz meg.

23. Mint fentebb említettük, ahhoz, hogy a jelet olvasható formává alakítsuk, elegendő az oszcilloszkóp időbázis skáláját váltani

24. Egyes esetekben a jel oszcillogramja tükröződik a referenciafüggéshez képest, ami a megfelelő elem csatlakozásának polaritásának megfordításával és a polaritás megváltoztatására vonatkozó tilalom hiányában magyarázható. kapcsolat, figyelmen kívül hagyható az elemzés során.

A motorvezérlő rendszer alkatrészeinek tipikus jelzései



25. A modern oszcilloszkópok általában csak két jelvezetékkel vannak felszerelve, valamint egy sor különféle szondát, ami lehetővé teszi, hogy a készüléket szinte bármilyen eszközhöz csatlakoztassa.

26. Az oszcilloszkóp pozitív kivezetéséhez csatlakoztatott piros vezeték általában az elektronikus vezérlőmodul (ECM) kivezetéséhez csatlakozik. A fekete vezetéket megbízható földelési ponthoz (földelés) kell csatlakoztatni.

Üzemanyag befecskendezők



27. A levegő-üzemanyag keverék összetételének szabályozását a modern autóipari elektronikus üzemanyag-befecskendező rendszerekben az injektorok elektromágneses szelepei nyitási időtartamának időben történő beállításával végzik.

28. Az injektorok nyitott állapotának időtartamát a vezérlőmodul által generált és az elektromágneses szelepek bemenetére táplált elektromos impulzusok időtartama határozza meg. Az impulzus időtartamát ezredmásodpercben mérik, és általában nem haladja meg az 1+14 ms tartományt. Az injektort vezérlő impulzus tipikus oszcillogramja látható az ellenálláson. illusztrációk.

4.28 Üzemanyag-befecskendező szelep nyitását vezérlő impulzus

4.28 Üzemanyag-befecskendező szelep nyitását vezérlő impulzus


29. Az oszcillogramon gyakran rövid pulzálások sorozata is megfigyelhető, közvetlenül a kiinduló negatív négyszögimpulzus után és az injektor elektromágneses szelepét nyitott állapotban tartja, valamint egy éles pozitív feszültséglökés, amely a szelep működésének pillanatát kíséri. bezár.

30. A helyes működés könnyen ellenőrizhető oszcilloszkóp segítségével, vizuálisan megfigyelve a vezérlőjel alakjának változásait a motor működési paramétereinek változtatásakor. Így az impulzusok időtartamának, amikor a motort alapjáraton forgatja, valamivel magasabbnak kell lennie, mint amikor az egység alacsony fordulatszámon működik. A motor fordulatszámának növekedésével együtt kell járnia az injektorok nyitva maradásának idejével. Ez a függőség különösen nyilvánvaló a fojtószelep nyitásakor a gázpedál rövid megnyomásával.

31. Az oszcilloszkóphoz mellékelt készlet vékony szondájával csatlakoztassa az eszköz piros vezetékét a motorvezérlő rendszer ECM-jének befecskendező kivezetéséhez. Biztonságosan földelje le az oszcilloszkóp második jelvezetékének (fekete) szondáját.

32. Elemezze a leolvasott jel alakját, miközben a motor forog.

33. A motor beindítása után ellenőrizze a vezérlőjel alakját alapjáraton.

34. A gázpedál éles megnyomásával emelje a motor fordulatszámát 3000 ford./percre - a vezérlő impulzusok időtartamának a gyorsítás pillanatában észrevehetően növekednie kell, majd az alapjárati fordulatszámmal megegyező vagy valamivel kisebb szinten stabilizálódik.

35. A fojtószelep gyors zárásának az oszcillogram kiegyenesedéséhez kell vezetnie, megerősítve az injektorok átfedésének tényét (üzemanyag-elzáró rendszerekhez).

36. Hidegindításkor a motornak szüksége van a levegő-üzemanyag keverék némi dúsítására, amit a befecskendezők nyitási idejének automatikus növekedése biztosít. Ahogy a motor felmelegszik, az oszcillogramon megjelenő vezérlőimpulzusok időtartamának folyamatosan csökkennie kell, fokozatosan megközelítve az alapjárati fordulatszámra jellemző értéket.

37. A hidegindító befecskendezőt nem használó befecskendező rendszerekben a motor hidegindítása során további vezérlőimpulzusokat alkalmaznak, amelyek az oszcillogramon változó hosszúságú pulzálásként jelennek meg.

38. Az alábbi táblázat az injektorok nyitásához szükséges vezérlőimpulzusok időtartamának jellemző függését mutatja a motor üzemállapotától.

Motor állapotaVezérlő impulzus időtartama, ms
Alapjárati fordulatszám1.5 + 5
2000 + 3000 ford/perc1.1 + 3.5
Teljes gáz8,2 + 3,5

Induktív érzékelők



39. Indítsa be a motort, és hasonlítsa össze az induktív érzékelő kimenetéről vett oszcillogramot az ellenálláson láthatóval. a szabvány illusztrációi.

4.39 Az induktív érzékelő által generált jel tipikus oszcillogramja

4.39 Az induktív érzékelő által generált jel tipikus oszcillogramja


40. A motor fordulatszámának növekedését az érzékelő által generált impulzusjel amplitúdójának növekedésével kell kísérni.

Alapjárati fordulatszám-szabályozó mágnesszelep (IAC)



41. Az autóiparban sokféle IAC mágnesszelepet használnak, amelyek különböző formájú jeleket is állítanak elő.

42. Valamennyi szelep közös megkülönböztető vonása az a tény, hogy a jel munkaciklusának csökkennie kell a motorterhelés növekedésével, amely további áramfogyasztók bevonásával jár együtt, ami az alapjárati fordulatszám csökkenését okozza.

43. Ha az oszcillogramos munkaciklus a terhelés növekedésével változik, de a fogyasztók bekapcsolásakor az alapjárati fordulatszám stabilitása megszakad, ellenőrizze az elektromágneses szelepkör állapotát, valamint az ECM által kiadott parancsjel helyességét.

44. Az alapjárati fordulatszám-stabilizáló áramkörökben jellemzően 4 pólusú léptetőmotort használnak, amelynek leírása az alábbiakban található. A 2 pólusú és 3 tűs IAC szelepeket hasonló módon tesztelik, de az általuk előállított jelfeszültségek hullámformái teljesen eltérőek.

45. A léptetőmotor az ECM által kibocsátott pulzáló vezérlőjelre reagálva fokozatosan beállítja a motor alapjárati fordulatszámát a hűtőfolyadék üzemi hőmérsékletének és a motor aktuális terhelésének megfelelően.

46. A vezérlőjelek szintjeit oszcilloszkóppal lehet ellenőrizni, melynek mérőszondája felváltva csatlakozik a léptetőmotor mind a négy kivezetéséhez.

47. Melegítse fel a motort normál üzemi hőmérsékletre, és hagyja alapjáraton járni.

48. A motor terhelésének növelése érdekében kapcsolja be a fényszórókat, a klímát, vagy a szervokormánnyal felszerelt modelleknél fordítsa el a kormánykereket. Az alapjárati fordulatszámnak rövid időre csökkennie kell, de az IAC szelep működése miatt azonnal újra stabilizálódnia kell.

49. Hasonlítsa össze a rögzített oszcillogramot az ellenálláson láthatóval. a szabvány illusztrációi.

4.49 Az alapjárati fordulatszám-szabályozó rendszer (IAC) vezérlőjelének oszcillogramja

4.49 Az alapjárati fordulatszám-szabályozó rendszer (IAC) vezérlőjelének oszcillogramja


Lambda szonda (oxigénérzékelő)



Megjegyzés: Ez a rész az autókban leggyakrabban használt cirkónium típusú lambda szondákra jellemző oszcillogramokat közöl, amelyek nem használnak 0,5 V-os referenciafeszültséget Az utóbbi időben egyre népszerűbbek a titán érzékelők, amelyek működési jeltartománya 0+5 V, és Sovány keverék elégetésekor magas feszültségszint, gazdag keverék égetésekor alacsony feszültségszint keletkezik.


50. Csatlakoztasson egy oszcilloszkópot az ECM lambda szonda terminálja és a test közé.

51. Győződjön meg arról, hogy a motor fel van melegítve normál üzemi hőmérsékletre.

52. Hasonlítsa össze a mérőképernyőn megjelenő oszcillogramot az ellenálláson láthatóval. a standard függőség illusztrációi.

4.52 Egy tipikus lambda szonda által kibocsátott jel oszcillogramja

4.52 Egy tipikus lambda szonda által kibocsátott jel oszcillogramja


53 Ha a leolvasott jel nem hullámszerű, hanem lineáris függő, akkor ez a feszültségszinttől függően a levegő túlzott soványságára (0+0,15 V) vagy túldúsítására (0,6+1 V) utal. üzemanyag keverék.

54. Ha a motor alapjáratán normál hullámszerű jel jelentkezik, próbálja meg többször élesen lenyomni a gázpedált - a jelingadozás nem haladhatja meg a 0+1 V tartományt.

55. A motor fordulatszámának növekedését a jel amplitúdójának növekedésével, a csökkenését pedig csökkenéssel kell kísérni.

Kopogásérzékelő (KS)



56. Csatlakoztasson egy oszcilloszkópot az ECM kopogásérzékelő kapcsa és a test közé.

57. Győződjön meg arról, hogy a motor fel van melegítve normál üzemi hőmérsékletre.

58. Nyomja meg élesen a gázpedált, és hasonlítsa össze a rögzített váltakozó áramú jel alakját az ellenálláson láthatóval. a referencia oszcillogram illusztrációi.

4.58 Egy tipikus kopogásérzékelő (KS) által kibocsátott jel oszcillogramja

4.58 Egy tipikus kopogásérzékelő (KS) által kibocsátott jel oszcillogramja


59. Ha a kép nem elég tiszta, finoman érintse meg a hengerblokkot azon a területen, ahol a kopogásérzékelő található.

60. Ha nem lehet egyértelmű jelformát elérni, cserélje ki a KS érzékelőt, vagy ellenőrizze az áramköre bekötésének állapotát.

Gyújtásjel az erősítő kimenetén



61. Csatlakoztasson egy oszcilloszkópot az ECM gyújtáserősítő kapcsa és a test közé.

62. Melegítse fel a motort normál üzemi hőmérsékletre, és hagyja alapjáraton járni.

63. Az oszcilloszkóp képernyőjének téglalap alakú egyenáramú impulzusok sorozatát kell megjelenítenie. Hasonlítsa össze a vett jel alakját az ellenálláson láthatóval. a referencia oszcillogram illusztrációi, különös figyelmet fordítva az olyan paraméterek egybeesésére, mint az amplitúdó, a frekvencia és az impulzus alakja.

4.63 A gyújtáserősítő vezérlőjelének oszcillogramja

4.63 A gyújtáserősítő vezérlőjelének oszcillogramja


64. A motor fordulatszámának növekedésével a jel frekvenciájának egyenes arányban kell növekednie.

A gyújtótekercs elsődleges tekercselése



65. Csatlakoztasson egy oszcilloszkópot az ECM gyújtótekercs terminálja és a test közé.

66. Melegítse fel a motort normál üzemi hőmérsékletre, és hagyja alapjáraton járni.

67. Hasonlítsa össze a vett jel alakját az ellenálláson láthatóval. illusztrációk referencia oszcillogrammal - a pozitív feszültséglökéseknek állandó amplitúdójúnak kell lenniük.

4.67 A jel oszcillogramja a gyújtótekercs primer tekercsének kivezetésénél

4.67 A jel oszcillogramja a gyújtótekercs primer tekercsének kivezetésénél


68. Egyenetlen túlfeszültséget okozhat a szekunder tekercs túlzott ellenállása, valamint a tekercs vagy a gyújtógyertya vezetékének nagyfeszültségű vezetékeinek hibás állapota.


Ez a cikk a következő címen érhető el orosz, angol, bolgár, fehérorosz, ukrán, szerb, horvát, román, lengyel, szlovák
A cikk ellenőrzése: Mescserjakov Damir

Információ megosztás:

Korábbi cikkek
Opel Vectra C: Motor elektromosság
Következő cikkek

Fedélzeti diagnosztikai rendszer OBD
Gyújtás/izzás és motorvezérlő rendszerek
A fő motor hajtásláncának hibakódjai
A motor elektromos berendezésének kialakításának leírása
A motor elektromos specifikációi
Gyújtógyertyák, tekercsek és gyújtómodulok ki- és beszerelése
Izzítógyertyák eltávolítása, felszerelése és ellenőrzése
Akkumulátor — ellenőrzés, leválasztás, eltávolítás és kiválasztása
Generátor — ellenőrzés, eltávolítás és telepítés
Feszültségszabályozó ki- és beszerelése, generátorkefék ellenőrzése és cseréje
Indító — eltávolítás, telepítés és tesztelés


Tekintse meg a hasonlókat más Opel autók kézikönyveiben:
▶ Oszcilloszkóp használata a vezérlőrendszer jeleinek… Opel Astra H (2004-2009)
▶ Oszcilloszkóp használata a vezérlőrendszer működési… Opel Corsa B (1993-2000)
▶ A «Motronic ML 4.1» digitális motorvezérlő rendszer műszaki… Opel Kadett E (1984-1995)
▶ Motorvezérlő rendszer — Referencia adatok Opel Zafira A (1999-2005, benzin)
▶ TECSHIFT automatizált sebességváltó és G9U 730 EDC 16 SZ… Opel Vivaro A (2001-2014)
Hivatkozás erre az oldalra különböző formátumokban

Látogatói megjegyzések


Még nincsenek hozzászólások


Mennyi lesz 19 + 35 =

       





Vectra C (2002-2008) 
  • Általános információ
  • Kézikönyv útmutatója
  • Jármű eszköz
  • Karbantartás
  • Hibaelhárítás
  • Motor és rendszerek
  • Motorjavítás
  • Hűtőrendszer
  • Tápellátás és motorvezérlő
  • Motor elektromosság
  • Jármű sebességváltó
  • Kuplung
  • Jármű sebességváltó
  • Féltengelyek
  • Alváz
  • Autó felfüggesztés
  • Jármű kormányzás
  • Fékrendszer
  • Karosszéria
  • Külső
  • Belső
  • Ajtók, zárak és ablakok
  • Fűtés és szellőztetés
  • Elektromos felszerelés
  • Berendezések és eszközök
  • Fényszórók és világítás
  • Elektromos áramkörök
Vectra B (1995-2002) 
  • Általános információ
  • Kézikönyv útmutatója
  • Heti ellenőrzések
  • Karbantartás (benzin)
  • Karbantartás (dízel)
  • Hibaelhárítás
  • Motor és rendszerek
  • SOHC benzinmotor
  • DOHC benzinmotor
  • 1,7 literes dízelmotor
  • 2,0 literes dízelmotor
  • Motorjavítás
  • Hűtőrendszer
  • Üzemanyagrendszer (benzin)
  • Üzemanyagrendszer (dízel)
  • Töltő rendszer
  • Motorindító rendszer
  • Begyújtás és előmelegítés
  • Jármű sebességváltó
  • Kuplung
  • Mechanikus doboz
  • Automata doboz
  • Féltengelyek
  • Alváz
  • Fékrendszer
  • Kerék felfüggesztés
  • Jármű kormányzás
  • Karosszéria
  • Külső
  • Belső
  • Ajtók és ablakok
  • Fűtés és szellőztetés
  • Elektromos felszerelés
  • Berendezések és eszközök
  • Elektromos áramkörök
Vectra B (1995-2002, benzin) 
  • Általános információ
  • Karbantartás
  • Segítség meghibásodás esetén
  • Motor és rendszerek
  • Motorjavítás
  • Kipufogórendszer
  • Hűtőrendszer
  • Üzemanyagrendszer
  • Multec befecskendező rendszer
  • Négypontos injekció
  • Jármű sebességváltó
  • Kuplung
  • Sebességváltó és hajtás
  • Alváz
  • Kerék felfüggesztés
  • Jármű kormányzás
  • Fékrendszer
  • Kerekek és gumik
  • Karosszéria
  • Külső
  • Belső
  • Elektromos felszerelés
  • Biztosítékok és elektronika
  • Tápegységek
  • Gyújtási rendszer
  • Világítás és jelzés
  • Berendezések és eszközök
  • Fűtés és szellőztetés
  • Elektromos áramkörök
Vectra A (1988-1995) 
  • Motor és rendszerek
  • Motorjavítás
  • Gyújtási rendszer
  • Kenőrendszer
  • Hűtőrendszer
  • Befecskendező rendszer
  • Energiaellátó rendszer (karburátor)
  • Energiaellátó rendszer (dízel)
  • Kipufogórendszer
  • Jármű sebességváltó
  • Kuplung
  • Jármű sebességváltó
  • Alváz
  • Első felfüggesztés
  • Hátsó felfüggesztés
  • Jármű kormányzás
  • Fékrendszer
  • Kerekek és gumik
  • Karosszéria
  • Külső
  • Belső
  • Elektromos felszerelés
  • Elektromos áramkörök
Vectra A (1988-1995, benzin) 
  • Általános információ
  • Kézikönyv útmutatója
  • Karbantartás
  • Motor és rendszerek
  • SOHC motor
  • DOHC motor
  • Hűtés és szellőzés
  • Energiaellátó rendszer (karburátor)
  • Energiaellátó rendszer (injektor)
  • Kipufogó átalakító
  • Jármű sebességváltó
  • Kuplung
  • Mechanikus doboz
  • Automata doboz
  • Féltengelyek
  • Alváz
  • Fékrendszer
  • Autó felfüggesztés
  • Jármű kormányzás
  • Karosszéria
  • Testelemek
  • Elektromos felszerelés
  • Tápegységek
  • Berendezések és eszközök
  • Elektromos áramkörök
OpelBook.ru © 2017–2026 · Mobil verzió · Useful articles · Az oldal térképe: EN BG BY UA RS HR RO PL SK HU · Visszacsatolás · Webhelykeresés
Astra F, benzin · Astra G, benzin · Astra G · Astra H · Astra J, benzin · Corsa B · Corsa C, benzin · Corsa C · Insignia A · Kadett D · Kadett E · Omega A · Omega B · Omega B2 · Vectra A, benzin · Vectra A · Vectra B, benzin · Vectra B · Vectra C · Zafira A, benzin · Frontera A, benzin · Frontera B · Ascona C · Vivaro A ·
Azt szeretnénk, hogy látogatásod kényelmes legyen 🤝! Sütiket 🍪 használunk ennek megvalósításához.